1. |
Szamár
03:24
|
|||
Ha én lennék te, összejönnék magammal,
Elvinnélek egy idegen bolygóra,
A Tatooine-ra, vagy valami más helyre,
Ahol csak Te jutsz az eszembe!
Rendelnénk pezsgőt, meg koktélt és kaviárt
A baldachin ágyon elcsábítanál,
Az óceánnál egy nyaralót vennék,
A sivatagban a szamarad lennék!
Iáiáiá Iáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiá!
És elmondanánk egymásnak, hogy milyenek vagyunk
Nem néznénk, honnan-hova jutunk,
Elmondanám valakinek egyszer,
bevallanám neki, hogy nagyon tetszel!
Elmondanám minden problémám,
Elsírnám minden egyes éjszakán,
hogy nem akarok ember lenni,
de nem akarom mindig a füvet enni!
Iáiáiá Iáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiá!
Lehet, hogy lejött már neked,
De én nem vagyok túl agresszív állat
Az egyetlen, amiben jó vagyok
Az az, hogy ebben jó vagyok nálad!
Néha tudom makacs vagyok,
De nem vagyok olyan szerencsés,
Hogy a holnapot veled dúdolom
Inkább a füledbe ordítom!
Iáiáiá Iáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiáiá,
Iáiáiá Iáiáiá!
|
||||
2. |
Feldolgozás
04:00
|
|||
Minden disznó egyszerre fordul az ólban
Egymás után mennek mind egy sorban
Mint a futószalagon a címkézett termék
Kettőt veszel, a maradék ajándék
Felkiált a polgármester:
Elszabadul, elszabadul!
Felordít a vándormuzsikás:
Húzd a muzsikát, húzd azt a muzsikát!
Bekeményít a böllérgyerek
Ordít ha fáj, ordít ha fáj!
Minden csupa vér
Ajjajaj, ajjajajaj
Minden hal egyszerre figyel a tóban
Hogy tonhal születik a szemétlerakóban
Műanyag papírba csomagolva úgy szép
Így lesz belőle tengeri hulladék
Megírja az újságíró:
Elszabadult, elszabadult!
Bemondják a hírtévék:
Megtörtént, megtörtént!
Belekiabál az állatvédő:
Ordít a táj ordít a táj!
Minden csupa vér
Ajjajaj, ajjajajaj
Felkiált a polgármester:
Elszabadul, elszabadul!
Felordít a vándormuzsikás:
Húzd a muzsikát, húzd azt a muzsikát!
Bekeményít a böllérgyerek
Ordít ha fáj, ordít ha fáj!
Minden csupa vér
Ajjajaj, ajjajajaj
|
||||
3. |
Szép Éjszakák
03:38
|
|||
Emlékszel e- arra, mikor húsz volt még a fagyi?
Szólt a rádióban a rocknroll és szép volt még a nagyi!
Csak a horrorfilmekben volt az effekt kicsit gagyi!
Olyan szép éjszakák sétáltak el hogy még, hogy még
Olyan szép éjszakák sétáltak el mellettünk rég, olyan rég!
És emlékszel -e arra, mikor két csaj jött szembe?
Az egyiknek a segge volt jó másiknak a teste!
De eszük nem volt sok és így lett magányos az este!
Olyan szép éjszakák sétáltak el hogy még, hogy még
Olyan szép éjszakák sétáltak el mellettünk rég, olyan rég!
Olyan szép éjszakák sétáltak el hogy még, hogy még
Olyan vén éjszakák sétáltak el mellettünk rég, olyan rég!
Olyan vidám éjszakák sétáltak el mellettünk rég, olyan rég
Olyan szomorú éjszakák sétáltak el mellettünk rég, olyan rég!
|
||||
4. |
Város
03:58
|
|||
Olyan mélyről jön az érzés, mikor egyedül rovom az utcát,
Gázos pesti helyszíneken dobom el a kockát.
Nem tudom, hogy merre megyek ma a házon kívül,
Nem tudom, hogy kit hívnék fel telefon nélkül.
Ha megfeszítenek sem megyek haza többet azokhoz,
Nem kell nekem segítség, én ellátom magam!
Ha egyedül állok az utcán zsebre rakott kezekkel,
Eszembe jutnak azok akikkel
Egyszer sem törődtem és sosem foglalkoztam
Mert nem írtak vissza miután én rájuk írtam!
És nem is tudom, hány ember van a naplómban már
Akikkel már pár éve egy találkozás dukál!
Az utcán amikor mellettük én láthatatlan vagyok
Rajtuk kabát, bőrdzseki, én meg épp szarrá fagyok
Ordítok és kesergek oly nagy bánatomban
Mert nem lehet már megmaradni ebben a városban
Belépek egy helyre, tiszta hetvenes évek
A zenegépből ugyanaz az egy szám szól
Benne lennék még egy sörbe! mondom egy képnek
A fülem sokat fecsegne, de a szám szól
Kidülöngélsz és hoppá! elmúlt már az este
A chatlistáról törlöd magad nincs ki keresne
Én eldobok egy üveget, de visszagurul most elém és látom magam benne
Olyan megtört és oly szegény!
Én mindenkinek segítettem, sosem visszakoztam
De nem jelentek meg, amikor őket hívtam
Az utcán amikor mellettük én láthatatlan vagyok
Rajtuk kabát, bőrdzseki, én meg épp szarrá fagyok
Ordítok és kesergek oly nagy bánatomban
De nem hallja már senki hangom ebben a városban
Olyan furcsa volt még akkoriban az élet,
Mikor megbízhattál bennük. Igen! Most rólad beszélek!
És nem kellett még lépten nyomon attól tartani,
ha nem nézel a fejed fölé, rád lép valaki
Vagy barátok lesztek és jól összevesztek,
A haverokkal furcsa dolgokat tesztek
Az élet megy melletted, elkap a forgás
És nem számítasz rá, de jön még egy oltás
Hogy megint csak nem tetted magadat előre,
Oké hogy mások, de gondolj a jövőre!
Ha nem bírod tétlenül nézni, ahogy melletted
Emberek fekszenek a porban és szenvednek!
Az utcán amikor mellettük én láthatatlan vagyok
Rajtuk kabát, bőrdzseki, én meg épp szarrá fagyok
Ordítok és kesergek oly nagy bánatomban
Mert nem lehet már maradni...
Az utcán amikor mellettük én bőrdzsekiben vagyok
Zsebre dugom két kezem és azokra gondolok
Akikkel sosem törődtem és sosem foglalkoztam
Mert nem lehet már megmaradni ebben a városban!
|
Streaming and Download help
If you like Re-Start, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp